Használja fel Ön is a vállalatok által igénybe vehető törvényes támogatásokat, kedvezményeket és adókönnyítéseket egy tanúsított energiamenedzsment-rendszer igazolásával.
Energiamenedzsment az ISO 50001 szabvány szerint
A vállalatok manapság azzal a kihívással szembesülnek, hogy energiafogyasztásukat és energiaköltségeiket csökkenteniük kell annak érdekében, hogy gazdaságosak és nyereségesek maradjanak. Az utóbbi években a törvények is sokszor változtak. Ezenkívül a klímavédelem és a fenntarthatóság szempontjai egyre inkább a társadalom érdeklődésének középpontjába kerülnek. Egy energiamenedzsment-rendszer megvalósítása segít Önnek abban, hogy reagáljon a kormány és a társadalom felől érkező egyre nagyobb nyomásra, és egyaránt fenntarthatóan és jövőorientáltan gazdálkodhasson.
Alapok
Mi az energiamenedzsment az ISO 50001 szabvány szerint?
Az energiamenedzsment szó az „energia“ és a „menedzsment“ szavakból tevődik össze. A menedzsment az üzemi folyamatok irányítását és vezérlését jelenti a vállalati célok elérése érdekében. Ide tartozik a vállalati politika megvalósítása az Energy Performance, azaz az energetikai teljesítmény terén is. Az „energetikai teljesítmény" ebben az összefüggésben három paramétert jelent: ezek az energiafogyasztás, az energiahatékonyság és az energiafelhasználás. Az utóbbi pl. a hagyományos energiákról a megújuló energiákra való átállást jelenti – ez a felhasznált energia megváltoztatása.
Mik az energiamenedzsment céljai és hasznai?
Csökkentse Ön is a költségeit az energiafogyasztás célzott, folyamatos csökkentésével, az energetikai hatékonyság növelésével, valamint az energiafelhasználás módosításaival a PDCA (Plan, Do, Check, Act) ciklus segítségével, az energiamenedzsment keretében.
Tegye meg Ön is az első lépéseket a fenntartható gazdálkodási mód felé, járuljon hozzá aktív módon a klímavédelemhez. Ezzel egyben javíthatja vállalata imázsát is.
Milyen más szabványok tartoznak az ISO 50000 sorozatba?
A PDCA-ciklus
Hogyan működik az ISO 50001 szerinti energiamenedzsment? És mi az a PDCA-ciklus?
Minden korszerű menedzsmentrendszer alapját a PDCA ciklus képezi. A PDCA az iteratív és szisztematikus megközelítés összetevőit jelenti: Plan, Do, Check és Act (tervezés, megvalósítás, ellenőrzés és cselekvés).
A Plan (tervezési) fázis
A Plan (tervezés) fázis központi eleme a nagy energiafelhasználású területek, az úgynevezett Significant Energy Use (SEU) Areas meghatározása. Ennek alapja a tetemes energiafogyasztás, vagy az energetikai teljesítmény javításának nagy lehetősége.
Itt Önnek kérdéseket kell feltennie pl. a saját energiafogyasztásról, az esetleges energiapazarlásokról, valamint az egyes berendezések és berendezéscsoportok hatékonyságáról. Ehhez a ponthoz tartozik az üzemi gyakorlat tevékenységeinek és folyamatainak megvizsgálása is.
Az egyes SEU-k mérhető kiértékeléséhez Önnek meg kell határoznia az Energy Performance Indicatorok (EnPI, energetikai teljesítménymutatók) és referenciaértékként a hozzájuk tartozó Energy Baseline (EnB, energetikai kiindulási alap) értékeket.
Do fázis
A meglévő állapot rögzítése és üzemen belüli elemzése alapján Ön végül olyan intézkedéseket tud levezetni, amelyekkel optimalizálhatja az energiafelhasználást, és megszüntetheti a gazdaságtalanságokat.
Ezután a tervezett intézkedéseket a Do (elvégzés) fázisban megvalósíthatja a vállalaton belül.
Check fázis
A Check (ellenőrzés) fázisban Önnek ellenőriznie kell azt, hogy az intézkedések valóban a tervezett eredményhez vezettek-e. Ehhez a meghatározott EnPI-ket az EnB-kkel és a kitűzött energiacéllal kell összehasonlítani.
Ha az ellenőrzés eredménye az, hogy a tervezett célt nem sikerült elérni, akkor megfelelő korrekciós intézkedéseket kell meghatározni.
Act fázis
Ezeket a korrekciós intézkedéseket az Act (cselekvés) fázisban kell elvégezni annak érdekében, hogy az eredeti célokat adott esetben mégiscsak el lehessen érni. Ezáltal Ön elérheti a meghatározott energiacéljait az energetikai teljesítmény javítása érdekében.
Ezen fázis után a ciklus újra indul, így Ön elérheti az energetikai teljesítmény iteratív, folyamatos javítását, és ezáltal a fenntartható gazdálkodási módot.
Energiaformák és mérőszámok
Az energia mely formáit kell figyelembe venni az energiamenedzsment keretében?
Ezt a folyamatot az Ön vállalatánál felhasznált valamennyi lényeges energiahordozóval el kell végezni. Be kell számítani mind a beszerzett, mind a cége által előállított energiát is.
Ez a leggyakoribb esetben elektromos energiát jelent, amelyet egyrészt Ön pl. külső árammix formájában beszerez, de másrészt az is beszámítandó, amit saját termelő berendezései, pl. fotovillamos rendszerek vagy blokkfűtőművek termelnek meg.
Ide tartozik a fűtési és hűtési hőenergia is, amely pl. hagyományos épületfűtési rendszerekből és klímaberendezésekből, valamint blokkfűtőművekből vagy a folyamathő közegét jelentő gőzből származik. Egyes cégeknél beszámítandó a pneumatikus energia termelése is, kompresszorok által előállított sűrített levegő formájában.
Amennyiben Ön a beszerzett energiahordozót más energiaformába alakítja át, akkor az átalakítás hatékonysága és hatásfoka is lényeges szerepet játszik. Ilyen eset pl. az, amikor elektromos energiából kompresszorral sűrített levegőt, vagyis pneumatikus energiát állítanak elő.
Mik az energetikai teljesítménymutatók, azok energetikai kiindulási alapja és a megfelelő energiacélok?
A Key Performance Indicator (KPI, fő teljesítménymutató) kifejezés az üzemgazdaságtanból származik. A fő teljesítménymutatókkal különböző olyan tényezőket lehet számszerűsíteni, amelyek döntő jelentőségűek a vállalat sikere szempontjából.
Ez az energiamenedzsment területén is érvényes az Energy Performance Indicatorok (EnPI, energetikai teljesítménymutatók) formájában, amelyek a vállalat energetikai teljesítményének mérésére, felügyeletére, elemzésére és kiértékelésére szolgálnak. Az energetikai teljesítménymutató méri az energetikai teljesítményt. Ez általában egy viszonyszám, amely pl. a gép szintjén a gép által elfogyasztott abszolút elektromos energiát viszonyítja a legyártott egységek számához, megadva ezzel a fajlagos energiafogyasztást.
Az Energy Baseline (EnB, energetikai kiindulási alap) ezzel szemben egy kvantitatív referenciaérték egy meghatározott időszakhoz, amely az energetikai teljesítmény összehasonlítási alapját képezi. Ön pl. meghatározta egy régi gép fajlagos energiafogyasztását egy adott időszakra, amely többek között a szezonális ingadozásokat is figyelembe veszi.
A megtett intézkedések sikerességének ellenőrzéséhez Önnek össze kell hasonlítania az energetikai teljesítménymutatónak a jelentéskészítés időpontjában fennálló aktuális értékét annak energetikai kiindulási alapjával és az előzőleg kitűzött energiacéllal. Az intézkedés pl. az volt, hogy Ön lecserélte a régi gépet egy hatékonyabb, korszerűbb gépre. Ha ugyanannyi egységet gyártottak, mint a viszonyítási időtartam során, akkor Ön ellenőrizheti, hogy a hatékonysági intézkedés révén sikerült-e csökkenteni a fajlagos energiát.
A benchmarking ezzel szemben alapvetően azt jelenti, hogy az ugyanolyan jellegű berendezéseket, gépeket, folyamatokat stb. energetikai teljesítménymutatók segítségével egymással hasonlítják össze. Ebből adott esetben Ön olyan felismerésekre juthat, amelyek alapján optimalizáló intézkedéseket vezethet be a vállalat energetikai hatékonyságának javítására. A tökéletesítéseket egyrészt a megállapított best practice esetek alapján rövid távon, másrészt a folyamatos tanulási folyamat keretében közép és hosszú távon lehet megvalósítani.
