Kezdetben a cég székhelye az esseni Huysenallee fasorban volt. Még az 1920-as években a vállalat az esseni központi pályaudvar árkádjai alatti helyiségekbe költözött.
A képen felismerhető az új cég fényreklámja.
A Phoenix Contact története
Merüljön el Ön is cégünk 100 éves történetében.
Mióta a vállalatot Essenben megalapították, sok mindent megéltünk és megmozgattunk. Itt áttekintést kaphat a Phoenix Contact 100 évéről – innovatív technikával fémjelezve, felelősségtudatos emberek által vezetve. Tudjon meg többet a fontos mérföldkövekről az esseni kezdetektől az elektrotechnika globális szereplőjévé válásig vezető úton.
1923: A Phönix Elektro- und Industrie-Bedarfsgesellschaft megkezdi működését
Az első világháború után Hugo Knümann önállósítani akarta magát. A háború előtt kereskedőként Dél-Németországban tevékenykedett, de ekkor visszatért szülővárosába, Essenbe. 1923-ban megalapította a Phönix Elektro- und Industrie-Bedarfsgesellschaft vállalatot. A vállalat szakterülete a „kereskedelem elektromos üzletekkel és ipari termékekkel".
Akkortájt azonban szabályozott gazdálkodásra még nem lehetett gondolni. A német jóvátétel körüli konfliktusban a francia csapatok 1923-ban elfoglalták a Ruhr-vidéket; a német oldalon az ellenségeskedés hiperinflációban csúcsosodik ki. Knümann csak akkor kezdhette meg végre működését, amikor ennek a járadékmárka (Rentenmark) bevezetése véget vetett.
Az 1884-ben született Hugo Knümann egy esseni bútorkereskedő-dinasztiából származik.
Ő maga egész életében kereskedőnek érezte magát. A saját gyártás idegen volt tőle, nem is kezdett bele. A vállalat akkortájt tisztán értékesítéssel foglalkozott, és Knümann nap mint nap úton volt, hogy megrendeléseket szerezzen vidéken, és termékeit eladja.
Az 1920-as évek a szén, a vas és az acél aranykora volt a Ruhr-vidéken. Az iparosodás Essen városában is elősegíti a kereskedelmet és az ipart. Knümann számos fontos ügyfele a főpályaudvar közelében található.
1928: a sorkapocs feltalálása
1928-ban sorsszerű találkozás történt: Hugo Knümann megismerkedett Heinz Müllerrel, az RWE mérnökével. Utóbbi beszámol neki a 10 pólusú kerámia blokkokról, amelyek azonban blokkjellegük miatt nagyon rugalmatlanok. Ez adta Knümannak azt az ötletet, hogy szétválassza a blokkokat, és egyenként sorkapcsokba rendezze őket a kalapsínen. Ekkor megszületett a sorkapocs. Feltalálója Hugo Knümann, amint azt egy későbbi szabadalmi okirat tartalmazza.
Az eredeti szabadalmi leírás ugyan már elveszett, de a későbbi szabadalmi leírások egy régebbi változatra hivatkoznak, és Hugo Knümannt nevezik meg „feltalálóként".
Az RWE Németország egyik legfontosabb energiaszolgáltatója, és már korán Knümann ügyfelei közé tartozott.
Itt: RWE fényreklám Essenben, 1930 körül.
Az első sorkapcsok is mutatják azt, hogy az RWE milyen szorosan kapcsolódik a fiatal céghez: a benyomott „RWE-Phönix" felirat látható rajtuk.
1943: háború és átköltözés Blombergbe
Az 1930-as években Knümann vállalata, amelyet időközben Phönix Elektrizitätsgellschaftnak neveztek át, már kereken egy tucat embert foglalkoztatott. Azonban a Phönixet sem, mint sok más vállalatot sem kímélte meg a náci korszak zűrzavara. Knümann és munkatársai politikailag nem elkötelezettek, a szűkös forráshelyzet mellett sem. A második világháború 1939-es kitörésével sok ügyfél különleges „sürgősséget" jelentett be a vállalatnak – a fegyvergyártás különleges prioritást élvezett.
A háború Essent is elérte: 1943. március 13-án a vállalat központját bombatámadások érték. Knümann úgy döntött, hogy áthelyezi a céget: egy rokonán keresztül értesül az Ostwestfalen-Lippe körzetben található Blomberg nyugodt városáról. A kisváros közösségi központjában elkezdődött az ideiglenes termelés.
A vállalat esseni központját a várost ért súlyos bombázások miatt evakuálni kellett. Hugo Knümann unokaöccse sokat utazott a Trumpf csokoládégyár képviselőjeként, és úgy tűnik, hogy ő adta a sorsdöntő tippet a Lippe járásbeli Blombergben található fogadóban berendezendő kitelepítési szálláshelyhez.
Az esseni bányák és a Krupp vállalat a háborús gazdaság fontos részét képezték. A nemzetiszocialisták a várost a „Birodalom fegyvergyártó műhelyeként" propagálták. Itt: Bányászati vámszövetség, fénykép 1949-ből.
Ursula Lampmann 1937-ben, 17 éves korában kereskedőként csatlakozott a Phönix Elektrizitätsgesellschafthoz.
Kezdetben irodai munkákat végzett, de már 1943-ban, a Blombergbe való átköltözéssel egyidőben cégjegyzési meghatalmazást kapott. Az ezt követő évtizedekben meghatározó szerepet játszott a vállalat alakításában.
1953: egy új korszak kezdete
Hugo Knümann egy szabadalmakkal foglalkozó baráti ügyvéden keresztül megismerte az erősáramú villamosmérnök végzettségű Josef Eisertet. Hugo Knümann 1953-as halála után Josef Eisert és Ursula Lampmann vette át a vállalat vezetését. Eisert korábban vezető pozíciót töltött be a Siemensnél, igazi fejlesztő volt, számos kapocsszabadalom birtokosa, és 1949-ben csatlakozott a vállalathoz.
Josef Eisert irányítása alatt a vállalat alapvetően megváltozik: a tisztán értékesítéssel foglalkozó vállalat saját gyártással rendelkező vállalattá válik: Blombergben hamarosan létrejönnek a szerszámgyártás, a műanyaggyártás, a csavaresztergálás, az összeszerelés, a lakatosüzem, a raktár és a kiszállítás egységei.
A Phönix kisszámú munkatársa a blombergi közösségi központ előtt, ahol a vállalat kezdetben helyet kapott.
Az eseményeket ekkortájt mindenek előtt nők formálják. A kulcsszó akkor a pragmatizmus volt: a nagytermet összeszerelő helyként használták, az alagsorban lévő hosszú tekepályát pedig alkatrészraktárrá alakították át.
A háború után a Phoenix Elektrizitätsgesellschaft számos vásáron képviseltette magát. Itt ismerkedett meg Josef Eisert Ernst Noelle és Eugen Berg vállalkozókkal. Az urak között állítólag élénk eszmecserére került sor az elektromos termékek gyártásáról. A vásári kapcsolatból szoros együttműködés alakult ki.
Josef Eisert mérnök alakította ki a mély saját értékteremtés gondolatát a Phoenix Contactnál.
A vállalat a mai napig szinte mindent maga gyárt, amire szüksége van a termékeihez – a gépektől kezdve a szerszámokon keresztül egészen a csavarokig.
1957: Essen és Blomberg között
Az 1950-es évek óta a Phönix Elektrizitätsgesellschaft a gyártáshoz a sajtolt és hajlított alkatrészeket a közeli Sauerland régióban működő Noelle & Berg cégtől vásárolta – ez a mai Phoenix Feinbau leányvállalat Lüdenscheid városában. A Noelle & Berggel való együttműködés kezdete a Phoenix Contact csoport létrejöttét és a beszállítóktól való függetlenség felé vezető út egyik mérföldkövét jelenti.
1957-ben a blombergi Flachsmarkt melletti telken épült fel az első gyártócsarnok. Kezdetben itt kapott helyet a hőre keményedő alkatrészeket gyártó présüzem, a csavaresztergálás, az összeszerelés és a kiszállítás. Ezzel megszületett az a döntés, hogy a cég Blombergben marad. 1966-ban a korábban Essenben maradt adminisztráció is a Flachsmarkt mellé költözött.
A Noelle und Berg cég termékválasztéka kezdetben gyertyatartókat, plaketteket, alátétlapokat és érintkező alkatrészeket tartalmazott.
1955-ben egyesültek a Phoenix Elektrizitätsgesellschaft céggel.
A személyzeti függetlenség garantálása érdekében a Phönix Elektrizitätsgesellschaft 1957-ben kezdte meg saját szakembereinek képzését: Erhard Hönig (3. balra hátul) és Helmut Conrad (2. jobbra) voltak az első ipari tanulók a vállalatnál. Szerszámgyártási szakmát tanultak.
A Flachsmarkt melletti első gyártócsarnok megépítésével a vezetés a blombergi telephely mellett döntött. Egymás után újabb csarnokok épülnek itt.
1975: a vezetés átadása a következő generációnak
Klaus Eisert 1961-ben csatlakozott a céghez, közvetlenül tanulmányainak befejezése után. Tervezőmérnökként kezdett a fejlesztésnél, majd a Blombergbe való végleges átköltözés után 1966-ban átvette az értékesítést és a marketinget. Követték őt a fivérei is, 1962-ben Jörg Eisert (†) és 1972-ben Gerd Eisert (†). Jörg Eisert a termelési területet vette át, majd később a Phoenix Feinbau irányítását. Gerd Eisert belépésével a nemzetközi üzlet igazán beindult, egy sor külföldi képviseletet és nemzetközi leányvállalatot épített fel.
Amikorra Josef Eisert 1975-ben meghalt, már kibővítette a sorkapcsok kínálatát, saját gépgyártó üzemet hozott létre, és függetlenné tette a vállalatot a beszállítóktól. Időközben a gyár telephelye tizenegy épületre bővült. Ekkor a három fiatal Eisert Ursula Lampmann (†) együttműködésével átvette a vállalat vezetését.
Josef Eisert (középen) és fia, Jörg (2. jobbról), 1960-as évek.
Jörg Eisert 1979-ben autóbalesetben meghalt a Blombergből Lüdenscheidbe vezető úton.
A reklámban is friss szelek fújnak. A Phönix Klemmen, ahogy a vállalatot akkortájt hívták, magabiztos volt a vállalat pozitív fejlődése tekintetében.
Az Eisert trió a saját vállalati futballcsapatban, az FC Phönixben is képviseltette magát.
1987: Az INTERBUS terepibusz-rendszer bemutatása a Hannover Messe vásáron
1974-ben a müncheni elektronica szakkiállításon bemutattuk a nyomtatott áramkörökhöz való MKDS mini sorkapcsot, amely a nyomtatott áramköri lapok szabványos csavaros csatlakozásának mintaképévé vált. Az MKDS sikerével megkezdődött a „zöld” elektronikai program korszaka. A termékkínálat folyamatosan tovább bővült az elektronika irányába. A nyomtatott áramköri kapcsok, nyomtatott áramköri csatlakozók, relék, átalakítók és sok más elektronikus termék utat találtak a termékkatalógusba. 1983-ban a túlfeszültség-védelemre szolgáló termékek következtek.
1987-ben a Hannover Messe vásáron bemutattuk az INTERBUS terepibusz-rendszert. Ez teremtette meg az ipari hálózatba kötés alapját a Phoenix Contactnál. A soros adatátvitelre szolgáló hálózat lehetővé teszi a rendszereket áthidaló nyitottságot az érzékelőktől a vezérlőig, és jól alkalmazható a termelőberendezések automatizálásánál.
A Phönix Klemmen név 1981-ben Phoenix Contactra változik. Az új név a márka egységes használhatóságát eredményezi. Az angol nyelvű név egyértelműen mutatja a vállalat nemzetközi orientációját.
Az INTERBUS rendszerrel a Phoenix Contact megérezte a kor kihívását: a vállalat más középvállalkozásokkal együtt létrehozta az „Allianz für industrielle Vernetzung" (Szövetség az ipar hálózatosításáért) nevű szervezetet a téma közös továbbfejlesztése céljából. Itt: a Phoenix Contact közös standja az 1994. évi Hannover Messe vásáron.
Az érzékeny készülékek és berendezések elektronikájának túlfeszültségek elleni védelmére a Phoenix Contact sínhez kötött abszorpciós műszaki eszközöket fejleszt, amelyeket 1985 óta a TRABTECH márkanév alatt forgalmazunk.
1990: a Phoenix Contact csoport növekszik
Az 1990-es években a vállalat folyamatosan növekedett. Németország újraegyesítése után a német értékesítési hálózatot kiterjesztettük az új szövetségi tartományokra is. Az üzleti kapcsolatok kialakítása és az értékesítési partnerségek megtalálása érdekében Gerd Eisert fáradhatatlanul utazott a világban.
Az Egyesült Államok-beli első külföldi lerakat 1981-es megnyitása óta minden kontinensen értékesítési vállalatokat alapítottunk. 1994-ben Blombergben megkezdte működését a Phoenix Testlab független vizsgáló intézet. Ez a következő években számos tesztakkreditációt szerzett. Az ezredfordulótól kezdve a Phoenix Contact az automatizálás teljes értékteremtési láncát lefedi, saját vezérléstechnikával és szoros együttműködésben a csoport későbbi vállalatával, a KW-Software céggel.
Csak az 1990-es években a Phoenix Contact csoport 21 leányvállalattal bővült. 1993-ban a Phoenix Contact leányvállalatot alapított többek között a kínai Nanjing városában.
1994-ben a Phoenix Contact megalapította saját elektronikai telephelyét Bad Pyrmontban. A fürdővárosban működő leányvállalat az automatizálástechnika elektronikus részegységeinek fejlesztésére és gyártására szakosodott.
1996-tól a felületszerelési technológia (Surface Mount Technology, SMT) működik itt, mint a nyomtatott áramköri lapok alkatrészekkel történő beültetésére szolgáló új gyártási technológia, saját üzemeltetésben.
A Phoenix Contact csoport tesztlaboratóriumát kezdetben EMC-Test (elektromágneses összeférhetőség) néven nyitották meg. 1998 óta a független vizsgálólaboratórium Testlab cégnéven működik.
Időközben a laboratórium tevékenysége kibővült, manapság magában foglalja az ütés-, a biztonsági, a rezgés- és a hővizsgálatokat, valamint a különböző környezeti befolyások hatásainak vizsgálatát is.
2001: A Phoenix Contact a 21. században
2001 A részvényesek négy új tagot neveztek ki az igazgatóságba, akiket aztán 2005-ben neveztek ki ügyvezető igazgatónak, még nagyobb felelősséggel. A vállalat sorsa így elosztva nehezedik több ember vállára. Az igazgatótanács kibővítése egyértelmű állásfoglalás a növekedés irányába – és a 21. században a nagyobb felelősségvállalás felé.
2005 A Phoenix Contact létrehozta első kompetenciaközpontját. Ez fontos lépés a vállalat további nemzetközivé válásában. A világméretű értékesítési hálózat kiépítését követően a szervizelés már nem központilag, Németországból történik, hanem a megfelelő szolgáltatásokat helyben nyújtják (kezdetben Ázsiában és az USA-ban, később Indiában).
2007-ben a Phoenix Contact először ért el több, mint egymilliárd eurós forgalmat, és globális szereplővé vált.
Az automatizálási szoftverek az ezredforduló óta szerves részét képezik a Phoenix Contact termékportfóliójának. A termékek képezik a hatékony automatizálás kulcsát, és végig kísérik a teljes értékteremtő folyamatot a projekttervezéstől az üzem működtetéséig. Itt: A PCWORX első automatizálási szoftver.
2015: Váltóállítás jövőért
2015-ben Klaus Eisert feladta ügyvezető társasági tagi pozícióját, és a Phoenix Contact tanácsadói testülete megalakításának szentelte magát. Frank Stührenberg vette át az igazgatótanács elnöki tisztét.
Saját szervezeti egységével (New Business Fields) a Phoenix Contact új, különösen digitális üzleti modelleket azonosít és fejleszt, valamint befektetéseket eszközöl belső és külső startupokba. A Phoenix Contact így támogatja az elektromobilitás, a műszaki oktatás, a tesztelési és tanúsítási szolgáltatások, az érzékelőtechnológia, az additív gyártás és az intelligens szolgáltatások ágazatában működő vállalatokat.
2014 A Phoenix Contact megnyitotta új telephelyét Paderbornban. A Phoenix Contact Power Supplies GmbH innovatív és egyedi tápegység-megoldásokat fejleszt különböző alkalmazásokhoz és területekhez.
A PLCnext segítségével a Phoenix Contact az automatizálás új korszakát nyitotta meg. Az új, nyílt ökoszisztéma hardverből, moduláris műszaki tervező szoftverből, globális közösségből és digitális szoftverpiacból áll.
2016-ban a Phoenix Contact a Hannoveri Vásáron mutatta be az új HPC (High Power Charging Technology) gyorstöltő rendszert.
2020-as évek: Az All Electric Society úttörői
A Phoenix Contact 1923-as alapítása óta a villamosítás a fő kompetenciája. A 21. században a Phoenix Contact az „All Electric Society" úttörőjeként tevékenykedik, egy olyan jövő érdekében, amelyben a megújuló forrásokból származó energia elegendő mennyiségben és megfizethető áron áll rendelkezésre. A megújuló energiák következetes termelése és felhasználása mellett a primer energiaigény hatékonysági intézkedések révén történő csökkentése, valamint az intelligens és hálózatba kapcsolt rendszerek létrehozása a fenntartható jövő kulcsa.
A megújuló módon termelt energia szükség szerinti felhasználása érdekében és a szektorok összehangolásához villamosítási, hálózatba kötési és automatizálási megoldásokra és technológiákra van szükség. A PhoenixContact az „All Electric Society" megoldásaira összpontosít.
Ehhez hozzájárul a több, mint 20 000 alkalmazott, a széles termékkínálat és a megoldások üzletágára való összpontosítás révén elért erőteljes növekedés.
A park megmutatja, hogy milyen termékek és technológiák segítségével valósítható meg a szektorok összehangolásának alapgondolata. Az intézmény nyitott a nyilvánosság számára; célja az, hogy ismereteket közvetítsen és inspirációt nyújtson a fenntartható ötletekhez.
A Phoenix Contact cégvezetése a 2023-as jubileumi évben.
2023-ban a PhoenixContact világszerte jelentős évfordulót ünnepelt. 100 év vállalati történelem; 100 éve erős kapcsolatok: mind technológiai, mind emberi értelemben. Így megteremtjük a jövő fenntartható és élhető világának feltételeit.
Kedve van még több történelemhez? Az UPDATE jubileumi számában az ipartörténet egy izgalmas darabjának nyomába eredünk. Megmutatjuk azoknak a munkatársaknak az arcát is, akik nem szerepelnek névvel az üzleti beszámolókban, de akik már 100 éve írják a történelmünket.
