Vissza az Áttekintéshez

Szabványok és irányelvek

Az Európai Közösség gépgyártási irányelve

Az Ön termékei a 2006/42/EK gépgyártási irányelv felhasználási területének hatálya alá esnek? Az európai belső piacon kívánja őket forgalmazni? Ha igen, akkor meg kell felelniük a gépgyártási irányelveknek.

A gépek csak akkor kaphatják meg a CE-jelölést, ha teljes körűen teljesítik a követelményeket. Az Európai Gazdasági Térségben ez a jelölés kötelező ahhoz, hogy a gépet korlátozás nélkül forgalmazni és üzemeltetni lehessen.

A gépgyártási irányelv célja az, hogy csökkenteni lehessen a gépek kezelésekor keletkező balesetek számát. Ez az irányelv ezért megköveteli, hogy a biztonsági szempontokat mind a gépek tervezésekor, mind a gyártásuk során figyelembe vegyék.

Ezenkívül gondoskodni kell a gépgyártási irányelv által előírt műszaki dokumentáció elkészítéséről is. A gép műszaki dokumentációja alapján meg kell tudni ítélni, hogy a gép összhangban van-e a gépgyártási irányelvekkel.

A gép gyártója vagy annak meghatalmazottja felel a műszaki dokumentumok előállításáért, valamint az összes előírás betartásáért.

A gépgyártási irányelv főbb tartalmi összetevői:

  • a gépgyártási irányelv felhasználási területének leírása,
  • elhatárolás a többi európai irányelvtől,
  • a teljes és a nem teljes gépek meghatározása,
  • a teljes és a nem teljes gépekkel szembeni követelmények,
  • követelmények és intézkedések a gépek forgalomba hozatalával és üzembe helyezésével kapcsolatban,
  • a harmonizált szabványok jelentősége,
  • eljárások a gépek megfelelőségének kiértékeléséhez,
  • eljárások a nem teljes gépekkel kapcsolatban,
  • CE-jelölés,
  • alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények a gépek tervezéséhez és gyártásához,
  • eljárásmód a gépek kockázatainak megítéléséhez,
  • a szükséges műszaki dokumentáció.
Vissza az oldal tetejére

EN-szabványok a gépek biztonságáról

A gépek biztonsági szabványai  

A gépek biztonsági szabványai

A gépgyártási irányelv alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeket tartalmaz.
Az Európai Unió hozzátartozó hivatalos papírjában fel vannak sorolva a gépgyártási irányelvvel harmonizált szabványok.

A gépek megfelelnek az alapvető biztonsági és egészségügyi követelményeknek, ha ezen harmonizált szabványok szerint gyártották őket.

Az EN-szabványok különböző típusokba sorolhatók:

  • A típus – biztonsági alapszabvány
  • B típus – biztonsági csoportszabvány
  • C típus – biztonsági termékszabvány

 

Az EN-szabványok felosztása

A típus

Biztonsági alapszabványok az alapfogalmakról, a kialakítás alapelveiről és az általános vonatkozásokról (például a koncepció kialakításáról és a munkamódszerekről), amelyek érvényesek minden gépre, készülékre és berendezésre.

B típus

Biztonsági csoportszabványok a biztonság egy szempontjáról vagy a biztonsági berendezések egy fajtájáról, amelyeket egy sor gépnél, készüléknél és berendezésnél alkalmazni lehet

  • B1 típus – speciális biztonsági szempontok, például biztonsági távolságok, illetve a felületi hőmérséklet határértékei,
  • B2 típus – speciális biztonsági berendezések, például vészkikapcsolók, illetve kétkezes kapcsolások.

C típus

A gépek biztonsági szabványai, amelyek részletes biztonsági követelményeket tartalmaznak a meghatározott gép vagy gépek csoportjának összes lényeges veszélyeztetésével kapcsolatban. A C típusú szabványokat gyakran termékszabványoknak is nevezik.

Vissza az oldal tetejére

A funkcionális biztonság harmonizált szabványai

A PL és a SIL összehasonlítása  

A PL és a SIL összehasonlítása

Az EN 62061 és EN ISO 13849-1 szabványokat kifejezetten a gépgyártási ágazat számára hozták létre az EN 61508 szabványból. Ez a két szabvány kifejezetten a gépvezérlők biztonsági komponenseinek követelményeit tárgyalja.

Mindkét szabványt harmonizálták a gépgyártási irányelvvel, a műszaki tudományok jelenlegi állását tükrözik. Elődjével, az EN 954 szabvánnyal szemben, ezek a szabványok összetett és programozható rendszerekre is alkalmazhatók. Ezenkívül a funkcionális biztonság összes szempontját tartalmazzák, amelyeket az EN 61508 szabványból vezették le. Ezért többé nem kizárólag a determinisztikus szempontok jutnak szerephez. Továbbra is lényegesek a rendszerek statisztikai kiesési valószínűségei, valamint a szervezési, hibaelkerülési és hibafelismerési intézkedések is.

A biztonság fokmérője mindkét szabványban a biztonsági integritás.

Az EN 62061 a SIL 1 − SIL 3 szinteket, az EN 13849 pedig a PL a − PL e szinteket használja a biztonsági integritás diszkrét szintjeiként.

Vissza az oldal tetejére

Az EN 62061 és EN ISO 13849-1 alkalmazási területei

Miért van két különböző szabvány a vélhetően megegyező felhasználási területhez? A válaszokat a következő táblázat mutatja.

EN 62061EN ISO 13849-1
Egyszerű elektromechanikus rendszerek, például egyszerű elektronika, illetve relé.Egyszerű elektromechanikus rendszerek, például egyszerű elektronika, illetve relé.
Bonyolult elektronikus rendszerek, valamint programozható rendszerek, minden architektúrához.Bonyolult elektronikus rendszerek, valamint programozható rendszerek előirányzott architektúrával.
A követelményeket kifejezetten az elektromos vezérlőrendszerekhez alakították ki. Ennek ellenére a rögzített keretek és a módszertan más technológiáknál is alkalmazható.Közvetlenül alkalmazható az elektrotechnikától eltérő technológiáknál is, például a hidraulikában vagy a pneumatikában.
Vissza az oldal tetejére

Az EN ISO 13849-1 biztonsági szabvány

A teljesítményszint meghatározása  

A teljesítményszint meghatározása

Az EN ISO 13849-1 a vezérlők biztonsági részeinek kialakítását írja le. A biztonsági funkciók megbízhatóságának fontos mérőszáma a teljesítményszint (performance level, PL).

A szükséges PL meghatározásához meg kell becsülni különböző kritériumokat: ilyenek a károsodás mértéke, a veszélyeztetés gyakorisága és időtartama, valamint elkerülésének lehetőségei.

A következő diagramból e három kritérium alapján meg lehet határozni a szükséges teljesítményszintet (PLr).

 

A vezérlési architektúra megtervezése és meghatározása

A vezérlő biztonsági részeinek (SRP/CS) teljesítményszintjét (PL) a következő paraméterek becslésével lehet meghatározni:

  • kategória – a szabványban meghatározott struktúraként van előírva,
  • veszélyes kimaradásig szükséges átlagidő (MTTFd) – a komponens gyártója adja meg,
  • diagnosztikai lefedettség foka (DC) – a szabványból kell kiolvasni,
  • közös ok miatti kiesés (CCF) – pontrendszerként különböző kritériumok alapján kell meghatározni,
  • elért teljesítményszint (PL) – táblázat alapján meghatározandó; nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie a szükséges PLr értékkel.
A teljesítményszint meghatározása
Vissza az oldal tetejére

Az EN ISO 13849-1 megvalósítása

Az EN ISO 13849-1 nemcsak a vezérlők biztonsági részeinek hardverfelépítését írja le, hanem foglalkozik a szoftver kialakításával is.

A szabvány tartalmazza a biztonsági funkciók teljes életciklusának követelményeit, és módszereket ajánl a konfigurálható biztonsági modulos megvalósításhoz.

Leírás Nyelv Állapot
Az EN ISO 13849-1 megvalósítása [PDF, 0,25 MB]
Részletes tájékoztatás az EN ISO 13849-1 szabvány megfelelő megvalósításáról.
német 2010/11/01
Vissza az oldal tetejére

A DIN EN 62061 biztonsági szabvány

A SIL-besorolás meghatározása  

A biztonsági integritás szintjének meghatározása

A DIN EN 62061 leírja a biztonsági elektromos, elektronikus és programozható vezérlőrendszerek funkcionális biztonsági szempontjait.

A biztonsági funkciók megbízhatóságának fontos mérőszáma a biztonsági integritás szintje (SIL).

A szükséges SIL meghatározásához meg kell becsülni különböző kritériumokat:

  • a sérülések súlyossága (S),
  • a kitettség gyakorisága és időtartama (F),
  • valamely veszély bekövetkeztének valószínűsége (W),
  • a kár elkerülésének vagy korlátozásának lehetősége (P).

 

A vezérlési architektúra megtervezése és az elért teljesítmény meghatározása

A részrendszerek biztonságtechnikai mérőszámai a következő értékekből adódnak:

  • a hardver hibatűrése (HFT) − alkalmazásfüggő,
  • a biztos kiesések részaránya (SFF) − a gyártó adja meg,
  • a diagnosztikai lefedettség foka (DC) − a gyártó, illetve az EN ISO 13849-1 szabvány szerint
  • az óránkénti veszélyes kiesés valószínűsége (PFHd) − a többi értékből adódik,
  • vizsgálati-tesztelési intervallum vagy a használat időtartama − a gyártó adja meg / specifikus,
  • diagnosztikai tesztintervallum − alkalmazásfüggő,
  • közös ok által okozott hibákra való hajlam − a gyártó, illetve az EN ISO 13849-1 szabvány szerint.
A biztonsági integritás szintjének meghatározása
Vissza az oldal tetejére

A biztonsági funkció architektúrája (SRP/CS, SRECS)

  • SRP/CS (Safety-related part of a control system)
  • SRECS (safety-related electrical control system)
A biztonsági funkció architektúrája
Vissza az oldal tetejére

PHOENIX CONTACT Kft.

H-2040 Budaörs,
Gyár u. 2.
(+36)-23/501-160

Ez a honlap cookie-kat (sütiket) használ, a böngészés folytatásával Ön elfogadja a cookie-kra (sütikre) vonatkozó szabályainkat. További információkért olvassa el az adatvédelmi szabályainkat.

Bezárás