Vissza az Áttekintéshez

Alapismeretek

Az áramtúlterhelések és zárlati áramok gyakran hirtelen jelentkeznek. Zavarokat és megszakításokat okoznak a berendezések folyamatos működésében. Termeléskiesés és javítási költségek lehetnek a kellemetlen következmények.

Az egyes készülékek vagy készülékcsoportok külön biztosításával minimalizálhatók a károk. Ilyen módon a végberendezések optimálisan védettek a sérülések vagy a megsemmisülés ellen. A nem az érintett áramkörben levő berendezésrészek megszakítás nélkül működnek tovább, amennyiben ezt a teljes folyamat lehetővé teszi.

Fogyasztók névleges áramai

Elektromos fogyasztók  

Különböző névleges áramú elektromos fogyasztók

Eltérő névleges áramok esetén ajánlatos külön biztosítani az áramköröket. Minden névleges áramhoz megfelelő készülékvédő kapcsoló áll rendelkezésre.

Néhány példa:

  • szelepek: 0,5 - 4 A
  • motorok: 1 - 12 A
  • relék: 0,5 - 5 A
  • vezérlők: 1 - 8 A
  • érzékelők: 0,5 - 2 A
Vissza az oldal tetejére

Áramtúlterhelések

Motor áramtúlterhelés kijelzéssel  

Áramtúlterhelések kikapcsolása a másodperces ill. az alsó perces tartományban

Áramtúlterhelések akkor jönnek létre, ha a végberendezések váratlanul a számításba vett méretezési áramnál többet vesznek fel. Ilyen helyzetet okoz például egy blokkolt hajtás. A gépek átmeneti indulóáramai is áramtúlterhelések. Ezek ugyan kiszámítható módon lépnek fel, azonban a gép indítási pillanatbeli terhelésétől függően változhatnak.

Az alkalmas biztosítékok vagy védőkapcsolók ilyen áramkörökhöz való kiválasztásakor ezeket a feltételeket figyelembe kell venni. A biztonságos kikapcsolást a másodperces ill. az alsó perces tartományban kell végezni.

Vissza az oldal tetejére

Zárlati áramok

Motor zárlati áram kijelzésével  

Zárlati áramok kikapcsolása a milliszekundumos tartományban

Zárlatok üzemi feszültség alatt álló vezetők kötött állhatnak elő a szigetelés sérülése esetén. A zárlati áramok kikapcsolására használt tipikus védőkészülékek az olvadóbiztosítékok, vagy a különböző kioldási mechanizmusokkal rendelkező biztosítóautomaták.

A zárlati áramokat a milliszekundumos tartományban biztonságosan ki kell kapcsolni.

Vissza az oldal tetejére

Hibaáramok

A hibaáramok hibás szigetelés vagy feszültség alatti részek és föld közötti zárlat esetén állnak elő. Az ilyen hibák emberek és állatok életét veszélyeztető érintési feszültségeket okozhatnak.

A hibaáram-kapcsolók néhány milliszekundum alatt kikapcsolják az ilyen hibával érintett berendezésrészeket. Az ilyen védőberendezéseket itt nem tárgyaljuk.

Vissza az oldal tetejére

A vezetékhosszok befolyása a kikapcsolási viselkedésre

A hosszú vezetékutak hiba esetén korlátozhatják a szükséges kioldási áramot. Így késleltethetik vagy megakadályozhatják a kikapcsolást.

A tápegység és a végberendezés közötti maximálisan használható vezetékhossz a következő kritériumoktól függ:

  • A tápegység maximális árama
  • A védőkapcsoló belső ellenállása
  • A vezeték ellenállása

A vezeték ellenállása a hosszától és a keresztmetszetétől függ. Ezért szereléskor alapvetően a legrövidebb vezetékutat kell választani.

Tápellátás és fogyasztók

A hossz és a keresztmetszet határozzák meg a készülékvédő kapcsoló kikapcsolási feltételeit

A vezeték ellenállása a zárlati áram ellen hat. Kis teljesítményű feszültségforrásoknál a zárlati áramot a vezeték ellenállása ilyen módon annyira korlátozhatja, hogy a védőberendezés ezt az áramot már nem zárlati áramként érzékeli. Például a C karakterisztikájú vezetékvédő kapcsolóknál a felső kioldási határ lényegesen a névleges áram felett van. Ezért különösen ilyen védőberendezéseknél késleltetett kikapcsolás fordulhat elő zárlat esetén.

Az SFB-karakterisztikájú, vagy aktív áramkorlátozású optimalizált védőkészülékek időben észlelik a névleges áram túllépését.

Vissza az oldal tetejére

Vezetékszámítás

A maximálisan használható vezetékhossz kiszámításához a következő adatok szükségesek:

Rmaxmaximális eredő ellenállás
Unévleges feszültség
ICBa készülékvédő kapcsoló méretezési árama
xIáramjelleggörbe szerinti kioldási tényező / a névleges áram szorzója
RLmaxmaximális vezetékellenállás
RCB1Aaz 1A készülékvédő kapcsoló belső ellenállása
Lmaxmaximális vezetékhossz
Avezeték-keresztmetszet
ρa vezeték fajlagos ellenáléása, ró (Cu 0,01786)
Vissza az oldal tetejére

Példa

A következő számítási példához ezeket az értékeket vettük alapul:

U24 V DC
xI15 (az M1 jelleggörbéből)
ICB1 A
RCB1A1,1 (a termomágneses védőkapcsolók névleges áramokra és belső ellenállásokra vonatkozó táblázatából)
P0,01786 (réz)
A1,5 mm2 (feltételezett)
Vissza az oldal tetejére

Számítás

Példaszámítás a vezetékhosszra  

Példaszámítás a vezetékhosszra

Itt például egy három lépéses számítás látható:

  1. az áramkör eredő ellenállása
  2. maximális vezetékellenállás
  3. maximális vezetékhossz
Vissza az oldal tetejére

Fő- és segédérintkezők

Készülékvédő kapcsolók fő- és segédérintkezői  

A segédérintkezők állása a főérintkező kapcsolási állapotának függvényében

Sok készülékvédő kapcsoló rendelkezik kiegészítő segédérintkezőkkel. Ezek lehetővé teszik a kapcsolási állapotok távlekérdezését, illetve a zavarok jelzését.

Jelmagyarázat:

Power = főérintkező
Signal = segédérintkezők
NO = záró (alaphelyzetben nyitott)
NC = nyitó (alaphelyzetben zárt)
C = közös váltóérintkező (common)

Vissza az oldal tetejére

A csatlakozók jelölése

ÉrintkezőkJelölés
Főérintkezőkegyenként: 1-2
 csoportokban: 1-2 / 3-4 / 5-6 / ...
Segédérintkezőkzárók egyenként: 13-14
 zárók csoportokban: 1.13-1.14 / 2.13-2.14 / 3.13-3.14 / ...
 nyitók egyenként: 11-12
 nyitók csoportokban: 1.11-1.12 / 2.11-2.12 / 3.11-3.12 / ...

PHOENIX CONTACT Kft.

H-2040 Budaörs,
Gyár u. 2.
(+36)-23/501-160

Ez a honlap cookie-kat (sütiket) használ, a böngészés folytatásával Ön elfogadja a cookie-kra (sütikre) vonatkozó szabályainkat. További információkért olvassa el az adatvédelmi szabályainkat.

Bezárás